Aki azt várja, hogy az emberek szolgálják őt (vásárolják a termékeit, vegyék igénybe a szolgáltatásait), addig az Ego működik. A saját malmára akarja hajtani a vizet. "Nekem hogyan legyen jó? Tegyetek boldoggá engem. Helló, itt vagyok, Szeressetek engem! Figyeljetek rám! Vegyetek tőlem, fizessetek nekem... Én, én, én."
Így az ember pszichológiai szempontból "gyermek" a társadalom és az élet színpadán.
Aki elégedetlen, panaszkodó, aki csak kapni akar (pláne mielőtt bármit adna), aki elvár,
követel annak nem jut, vagy még el is vesznek tőle.
Aki elégedett, hálás (megköszöni, hogy az ami van éppen pont elég), aki AD az mindent megkap, áramlik hozzá a segítség, jóllét, bőség. Minden amire még az álmaiban sem gondolt volna.
Amikor az ember elkezd szolgálni egy ÜGYet, az ügy fogja szolgálni őt. Minden szükséglete és vágya kielégítődik, pusztán azért, mert kilépett az egóból, a SZÍV irányába. Már ő akar segíteni másoknak, közösségeknek, emberek csoportjának. Aki azt kérdezi: "Hogyan szolgálhatok?" megkapja a társat, háttársat, pénzt, eszközt, paripát hozzá.
Van egy feltétel.
Meg kell tenni 1 lépést a vágyott irányba. Csak egyet. Ez a bekapcsoló gomb. Ez indítja be az Élet, az univerzum, a Teremtés... energiáit. Ez által van kinyilvánítva, hogy: "Na, akkor én arra megyek!"
Aztán persze a többi lépés jön, de a kezdés nélkül nem indul el az utazás.
